Dr. Nádor László: a Bajcsai „csodaszarvasok”
Az erdőgazdasági dolgozók vadásztársasága Nagykanizsa-Bajcsai területén 1989. Szeptember 18-án hajnalban csoda történt. A fele sem lenne mindennapi, hát még így, hogy „két csodaszarvas” esett egy vadászterületen egymástól pár kilométer távolságra, szinte azonos pillanatban. A száraz tények a következők:
- Hegyi József titkár kíséretében, dr. Karl-Heinz Sonne vadászvendég szarvasbikát lőtt. Trófeasúlya 14,55 kg, 254,48 CIC pont, 14 éves, páros 16-os; a magyar ranglista 11. Helyezettje. Elejtés ideje: 1989. 09. 18., helye: Bajcsa-Gyóta.
- Dezső Imre hivatásos vadász kíséretében, Reinhold Stöver vadászvendég szarvasbikát lőtt. Trófeasúlya 14,75 kg, 257,88 CIC pont, 14 éves, páros 20-as; a magyar ranglista 6. Helyezettje. Elejtés ideje: 1989. 09. 18., helye: Bajcsa-Szaplányos.
A fenti trófeaméretek minden szarvashoz értő vadász szívét megdobogtatják. Hát még a résztvevőkét.
Hegyi József, az intéző bizottság akkori titkára – mint az egyik kísérő vadász – emlékei alapján az alábbi képet állíthatjuk össze:
1989 szeptembere csapadékos, ám jó bőgést hozó idény volt. A megfigyelési időszakban, augusztus 24-én látta meg először a „nagy” bikát a bajcsai vadászterület gyótai részén. Azonban csak szeptember közepén érkeztek olyan vendégek, akik a 12 kg-nál nagyobb trófeasúlyúnak becsült bikát „fel is érték.”
A szerencsés kísérő több napon keresztül, este-reggel a bika nyomában volt a vendéggel, látták is minden alkalommal, azonban lövési helyzethez nem jutottak. Időközben Dezső Imre, a másik „nagybikás” vendéggel, a légvonalban 3-4 km-re lévő szaplányosi területrészen nyomozott az általa korábban messziről látott, sokágú, nagyon nagynak vélt bika után, nem sok eredménnyel.